Az esküvőhöz kapcsolódó népszokások és babonák
2018-01-30 - Leila
Ez a cikk többek között azoknak lehet hasznos, akik amúgy is figyelembe szokták venni a népszokásokat és szeretnék, ha az esküvőjük is hagyománytisztelő lenne. Jómagam nem ismerem még eléggé a lent összegyűjtött szokásokat, így előfordulhat, hogy a vidékenként, országrészenként a köztudatban élő más-más hagyományokból csak néhányat említek. :)
Ha olyan hagyományt ismersz még, ami nincs a cikkben, kérlek írd meg, hogy kibővíthessem a listát, így segítve más jegyespárok készülődését.
1. Lánykérés:
A vőlegény jelölt elmegy a választottjának a szüleihez, s megkéri a párja kezét. Ilyenkor általában a szülőknek ajándékkal szokás kedveskedni, pl. a lány anyjának virágot, apjának bort vinni. Régen, ha nem tetszett a fiú a családnak, akkor kitették a szűrét és nem adták az áldást a házasságra. Ma már talán ennyire nem szigorúak a hagyományok.
2. Eljegyzés vagy más néven kézfogó:
Általában valamelyik nagy ünnephez, pl. Karácsony vagy Húsvét szokás kapcsolni. Ez a pár első közös ünnepe jegyespárként, s ilyenkor általában csak ők és a szülők vannak jelen az ünnepen. Ezen a napon gyűrűt cserélnek (felhúzzák egymás ujjára és kitűzik az esküvő napját.)
3. Fillérek gyűjtése:
A menyasszony pénzt gyűjt az esküvői cipőjére, ezzel bizonyítva, hogy tud takarékoskodni, s reménykedik a házasság sikerességében.
4. Legénybúcsú:
Régen a gonosz szellemeket űzték el a legénybúcsúval. Ilyenkor a vőlegény és a barátai nagy zajt csaptak edények összeütésével. Ma már ez inkább arról szól, hogy a vőlegény elbúcsúzik a legényléttől, s ehhez a barátok sok szerencsét kívánnak és egy utolsó bulira invitálják a vőlegényt.
5. Esküvői újság:
Emlékként készítik a barátok és rokonok. Első száma a menyasszony és vőlegény házasságkötéséről és annak előzményeiről szól, természetesen humoros formában. Általában fotókkal illusztrált, 8-10 oldalas, mely a házassági évfordulókon jelenik meg.
6. Menyasszonyi kiegészítők:
Ez a szokás még ma is eléggé ismert. Az esküvő napján a menyasszonynak valami régit, valami újat, valami kölcsönvett dolgot és valami kéket kell viselnie, hogy szerencsés legyen.
A megnevezett elemeknek más-más a jelentésük, mindegyik mást jelképez.
A régi a barátokkal való kapcsolatot szimbolizálja, míg az új a pár szerencsés jövőjének jelképe. Legyen valami kölcsönzött, hogy emlékeztesse a mennyasszonyt arra, hogy a család, a barátok, mindig mellette lesznek, ha szüksége lesz rájuk. Jelenthet, konkrétan egy kölcsönvett családi ékszert. A kék a hűséget jelképezi. Összehasonlítva más szokásokkal, talán ez a hagyomány az, amit még ma is sok esküvőn alkalmaznak.
7. Gyöngysor:
A gyöngysor önmagában is a könnyeket szimbolizálja, így a menyasszonynak nem szabad viselnie az esküvőjén, mert az sok sírást vetítene előre a házasságra nézve.
Hozzáköthető babona, hogyha esküvőre menetkor esik az eső, a menyasszony sokat fog sírni még életében.
8. Rozmaring:
A rozmaring a hűség jelképe. A hagyomány szerint a menyasszonynak a koszorúba fonják, míg a vőlegénynek a kabátja hajtókájába tűzik.
9. Jegygyűrű:
Ha a gyűrű felhúzásakor megakad a gyűrű a menyasszony ujján, akkor ő lesz a főnök a családban, ezért a ravaszabb menyasszonyok kicsit behajlítják az ujjukat, hogy rásegítsenek erre. ;)
10. Koszorúslányok - az ara "testőrei"
Eredetileg a koszorúslányok feladata az volt, hogy díszes ruhájukban megtévesszék azokat, akik az arát el akarták rabolni. Egy másik változat szerint koszorúslányok csak helyi hajadonok lehettek, akik a menyasszony előtt felvonulva lehetőséget kaptak arra, hogy a figyelem középpontjába kerüljenek — és így férjet találjanak. Azért viseltek egyforma ruhát, hogy mindegyikük egyenlő eséllyel indulhasson.
11. Virág vagy rizsszórás:
A termékenységet jelképezi. Az oltárhoz vezető útra szokás szórni a virágot, rizst, hogy a házasság rögös útját elegyengessék, és hogy bő gyermekáldás várjon a párra.
Ma már ezen hagyomány ismeretének hiányából adódóan a párra szokták közvetlenül szórni a virágot vagy rizst.
12. Sorfal:
A templomból/házasságkötő teremből kifelé tartó házaspárnak a násznép által alkotott sorfal között kell végig vonulnia, akik megpróbálják akadályozni őket, ezzel is szimbolizálva a házasság során felmerülő akadályokat, melyeket közös erővel kell legyőzniük majd.
13. Menyasszonyi csokor eldobása:
A menyasszony a násznép hajadon lányainak hátat fordítva, az esküvői szertartást követően eldobja a csokrát. Amelyik lány elkapja, az lesz a következő, aki férjhez fog menni.
14. Harisnyakötő eldobása:
Hasonlóan a csokor eldobásához, ez is a következő házasságkötést szimbolizálja, de ellentétben az előzővel, ezt a férjnek kell a férfiak közé dobnia.
15. Torta
Minél nagyobb és díszesebb a torta annál több gyermeke lesz az ifjú párnak, annál "édesebb" lesz a közös életük. A torta közös felvágása az összetartozást, az egységet szimbolizálja. Akinek a keze felül van, az viseli a nadrágot. :)
16. Menyasszony elrablása:
"Régen nagyon komolyan vették ezt a babonát, mert úgy értelmezték, hogy ha a szertartás alatt sikerült elrabolni a menyasszonyt, a vőlegény nem érdemelte meg, hogy feleségül vegye. Ma már csak jó poénnak számít. Az elrabló elviszi a menyasszonyt egy rövid időre, például betérnek egy kisvendéglőbe. Addig a vőlegénynek vigyáznia kell a csokorra — ha már jövendőbelijére nem tudott —, mert ha az is elveszik, az elrablás során felmerülő költségeket is neki kell állnia, ha megőrzi, akkor a rabló fizet."
Mai változatában a feleséget csak úgy kapja vissza a férj, ha bizonyos „követeléseket” teljesít, pl. bókolnia kell az anyósnak, táncolni az apóssal, verset írni a feleségnek vagy más egyéb ötletes feladatot kell kiállnia.
17. Menyasszonytánc:
Van, ahol menyecsketáncnak hívják, ez falu függő. A szokás szerint éjfélkor a menyasszony leveszi a fehér ruhát, s piros menyecske ruhába öltözik. Kendővel bekötik a fejét, s kötényt adnak rá, fakanalat tesznek a kezébe. Egy férfi (ceremóniamester/vőfély) egy fazekat és egy fakanalat hangosan összeüt többször, s közben kiáltja folyamatosan: "Eladó a menyasszony!". A vendégek sorban táncolnak az ifjú asszonnyal, de csak akkor, ha a fazékba pénzt dobnak. Amikor a férj megunja, hogy az asszony kézről-kézre jár, ellopja a fazekat, odaszalad az asszonyhoz, ölbe kapja, és kiszalad vele az ajtón.
18. Nászajándék:
Jó pár évvel ezelőtt még szokás volt tárgyi eszközöket nászajándékba adni, mivel az ifjú pár akkor költözött össze és még nem volt evőeszköz készlet, poharak, tányérok, stb. Ma már inkább a pénz dominál, mint nászajándék, melyet a párok az új lakásukra/házukra tesznek félre avagy családalapításra.
19, Konzerves dobozok vagy porcelántörés:
Az ifjú pár nászútra indulását a buli vége hozza el, mely során konzervdobozokat kötnek a vendégek az autó hátuljára, hogy amikor elindulnak, az nagy zajt csapjon. Ezzel is a gonosz szellemeket és a szegénységet akarják elűzni.
Európában a porcelán törés, az Egyesült Államokban a friss házasok autójának hátuljára erősített használt konzervdobozok által keltett zörej segítségével űzik el őket.
20. Menyasszony átvitele a küszöbön:
Az első közös lakásba költözéskor (avagy a nászútról hazatérve a már meglévő közös lakásba) belépve a férj ölben viszi át a menyasszonyát a küszöbön. Ezzel elvileg becsapják a gonosz szellemeket, hogy egy személy lépett be a lakásba, másrészt a férj megmutathatja, hogy mennyire erős. :)
Babonák:
- Az esküvő előtt a vőlegénynek tilos meglesnie párját, amikor a menyasszonyi ruháját felveszi, mert az rosszat jelenthet a házasságukra nézve.
- A lagzin szokás volt cserépedényt a földhöz vágni, hogy az apró darabkák szerencsét hozzanak.
- Ha az ifjú pár valamelyik szülője az esküvőt már nem érhette meg, a menyasszonyi csokrot az esküvőt követő napon a sírra szokták helyezni. Az elhunyt így legalább lélekben jelen van.
- Az étkezés során pohárkocogtatással lehet kérni a pároktól a csókot.
